Miért fontos az önszeretet?

Vajon mit is jelent az, amikor kimonjuk a szót önszeretet? Azt, hogy önző vagyok és csak a saját szempontjaimat, elvárásaimat, vágyaimat tartom szem előtt? Elgondolkoztál már rajta? Ha nem, akkor érdemes elolvasnod ezt az írást.

Társadalmi elvárások és a család fontossága

Ha családom van, akkor biztosan nem, hiszen elsők a gyerekek, a feleségem/férjem, talán még a kutya/macska is, és csak utána jövök én. Az a fontos, hogy ők jól legyenek, az én boldogságom az, amikor ők boldogok. Sokszor hallom ezt családos rokonaimtól, barátaimtól, ismerőseimtől.

Hit, alázat és a keresztény értékrend

Ha keresztény vagyok, akkor azért nem tehetem meg, hogy elsőként helyezem magam, mert az egész keresztény hitvallás pont arról szól, hogy másokat helyezek magam elé, legfőképp pedig az Úr Jézus Krisztust. Én legjobb esetben is csak második, vagy harmadik lehetek. De ez jó, mert az Úr megsegít a bánatomban és felemel, amikor szükségem van rá, és bizony akadályokat állít elém, amikor arra van szükségem. Ergo nekem az engedelmesség, az alázat a legfőbb erény, mégpedig az Úr Jézus Krisztus felé. Önszeretetről szó sem lehet. Vagy mégis?

Kulturális örökségünk és a megfelelési kényszer

Ha ateista vagyok, de Magyarországon nevelkedtem, akkor is csúnyán néznek rám, ha magamat mások elé helyezem. Ilyenkor önző vagyok, nem szolgálom a közösséget, csak magamra gondolok. El kell magamban mélyednem és rendbe kell tennem az életemet, hogy megfeleljek a morális és kulturális elvárásoknak.

Az elhanyagolt önmagunk veszélyei

Igen ám, de hogy tudok én úgy jól funkcionálni a világban, ha a saját magam érdekeit, boldogulását, mentális és fizikai jóllétemet nem tartom szem előtt, elhanyagolom? Ha nincs bennem önszeretet? Tudok így jól működni a világban, ami folyamatosan azt várja el tőlem, hogy legyek a játszmám legtetején, az erőm legjavában? Vagy éppen vagyogatok, teljesítem a kötelezettségeimet, de lassan elsorvadok? Aztán már a saját édesapám, édesanyám sem ismer majd rám. Vagy szélsőséges esetben 50 éves koromra összeszedek egy olyan nyavaját, ami 1-2 év alatt a sírba tesz? Netán kapok egy jó kis szívrohamot valahol és azzal bevégzem földi pályafutásomat? És mindezt csak azért, mert azt tanultam, hogy a mások érdeke, jólléte mindennél előbb való, és én legjobb esetben is csak második lehetek a sorban. Amit pedig megtanultam az úgy is van, hisz amelyik „recept” régóta „működik”, azon nem szabad változtatni.

A megoldás: Szeresd és tiszteld önmagad!

Ha ez tényleg így van, akkor most egy eretnek és forradalmi dolgot fogok mondani. Azt javaslom, hogy kezd el magadat szeretni és tisztelni, mert ha szereted és tiszteled magad, akkor tudsz másokhoz igazán kapcsolódni. Akkor fogják észrevenni azokat az értékeidet, melyek mellett most elmennek, vagy nem is vesznek észre. Akkor fogod azt érezni, hogy a helyeden vagy a világban. Legfőképpen pedig azt, hogy értékes vagy, és igenis helyed van a világban.

Egyensúlyban másokkal és önmagunkkal az maga az önszeretet

Félreértés ne essék, nem arra szeretnélek rábeszélni, hogy légy önző, és ne foglalkozz másokkal. Sem arra, hogy ne higgy az Istenben, hanem arra, hogy legyél legalább annyira fontos magadnak, mint amennyire fontosak a gyerekeid, párod, szüleid, rokonaid, barátaid, és mindenki, akinek segítségre van szüksége. Mert ha így teszel, akkor tudsz majd igazán hatékonyan segíteni. Ha az a vágyad, hogy szeresd magad, de nem megy, pedig már többször nekifutottál, keress meg, segítek.

Ahhoz, hogy jobban megismerd a munkamódszeremet, megközelítésemet, olvasd el korábbi posztjaimat is. Ezt megteheted IDE kattintva!

Az önszeretet, az önelfogadás és a jól lét legyen veled idén, az ünnepekkor és az új esztendőben is!